EgészségÉletmód

Paleolit diéta – érvek és ellenérvek

Paleolitikum, azaz őskőkorszak vagy pattintottkő-korszak, mely egy régészeti kifejezés, s földtörténeti szempontból az i.e. 10 ezer év és 2,4 millió év közé tehető holocén, pleisztocén és a pliocén korszak időszakára esik. Habár a paleolit táplálkozás már egy közismert fogalom, a régészeti korszakot – valószínűleg – jóval kevesebben ismerik, sőt, még  a tudomány ismeretei is bővítésre szorulnak ezen a téren.

A paleolit diétáról dióhéjban

A paleo szerint étkezzünk úgy, mint a két kőkorszaki szaki – vagy mégsem? Mit is takar a paleolit táplálkozás tulajdonképpen? Sem óriási méretű tojást vagy dinoszaurusz oldalast sem fogunk enni, ha a ma már nagy népszerűségnek örvendő diéta  tanácsait követjük, ami a kőkorszaki ember – vélt – táplálkozási szokásain alapszik. A paleolit életmód – nevezzük inkább ennek, hiszen egy életszemléletről beszélünk – alap feltevése, hogy a “nyugati” (értsd: a mai civilizáció szerint élő) ember étkezési szokásai merőben eltérnek attól, mint ami az emberi szervezet számára megfelelő lenne, s ez úgynevezett civilizációs betegségeket okoz: rák, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, allergia stb. Összehasonlításképpen pedig a még megmaradt természeti népek étkezési szokásait veszi alapul, és veti össze a nyugati emberével, mivel ezekre a népekre – a paleót tudományos szempontból megközelítők – őskori zárványként tekintenek, akik megőrizték kőkori életmódjukat. A paleolit táplálkozás előnyben részesíti a húsok fogyasztását, viszont megengedi a tea, a kávé élvezetét is.

Tehát a paleolit életmód egyfelől kőkorszaki, másfelől mai – bár a városokban élő emberétől jelentősen eltérő – táplálkozást vél helyesnek. Mivel azonban minden természeti nép étrendje különböző, nem létezhet egységes paleolit diéta sem. Mégis van közös bennük: nem, vagy alig tartalmaznak bizonyos élelmiszereket, amiket a nyugati ember igen nagy mennyiségben fogyaszt. A paleolit diéta tiltja többek között a finomított szénhidrátok (gabonafélék, burgonya, rizs, kukorica, cukor, fruktóz stb.), a növényi olajok (kivéve olívaolaj vagy kókuszzsír), a tej- és tejtermékek (kemény- és érlelt sajtok kivételével) és a hüvelyesek (szója, bab, amerikai mogyoró) fogyasztását. Ha eltekintünk attól, hogy értékeljük a paleolit életmód létjogosultságát és tudományosan is elemezzük állításainak igazságtartalmát (például valóban okozhat-e rákot a tejtermékek és finomított szénhidrátok fogyasztása), akkor is könnyen megállapítható, hogy a “paleózás” nyugati luxus, ugyanis jelenleg a világ nagyobbik felén az említett szénhidrátokból áll az emberek alapvető napi étkezése, a búza pedig a legszélesebb körben termesztett növény, amióta emberi társadalmak léteznek.

A paleolit táplálkozás tiltásairól már esett szó, most lássuk, mi az, amit megenged a diéta:

  • zöldségek, gombák
  • alacsony glikémiás indexű gyökerek és gumók (pl. édesburgonya, csicsóka)
  • gyümölcsök (cukortartalmuk miatt csak visszafogottan)
  • húsok, tojás, állati zsírok, kókuszzsír, olívaolaj
  • érlelt kemény sajtok (visszafogottan)
  • halakból származó omega-3
  • magvak (csak módjával)
  • vitaminok és ásványi anyagok
  • eritrit, nyírfacukor, stevia, szacharin
  • magtejek, maglisztek (módjával)
  • tea, kávé

Gazdasági haszon és orvosi tények

A paleózás, a különböző maglisztekből való kenyérfélék és egyéb paleo élelmiszerek készítésében sok vállalkozás látott potenciált és megjelentek a paleo pékségek, paleo üzletek. Ezen boltok polcain kínált áruk biztosítottan megfelelnek a paleo étrend előírásainak, és bizony meg is kérik ennek az árát: a kínált termékeket többszörös áron értékesítik a “normál” – azaz gabonalisztből – készült társaikhoz képest. A kereslet és kínálat megtalálta egymást: sok, a paleo diétát követő ember hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, ha az egészségéről(?) van szó. Olcsóbban jövünk ki, ha magunk sütjük a paleo-kenyeret. Búzaliszt helyett kínálnak például szőlőmaglisztet, 300 grammos kiszerelésben 400 forintért, 250 grammos lenmaglisztet 300 forintért, vagy a kissé drágább gesztenyelisztet 1300 Ft/250 g áron. Aki a paleolit életmódot komolyan veszi, az bizony nagy terhet vesz a vállára, hiszen sokkal körülményesebb és költségesebb a mindennapi élelmiszerek beszerzése. Sokan azért vágnak bele a diétába, hogy fogyjanak. Számukra javallott megfelelően előkészülni, például receptek összegyűjtésével, paleós élelmiszereket árusító üzletek feltérképezésével, a heti menü összeállításával, anyagbeszerzéssel. Mivel a paleolit étrend kiiktatja a hízás egyik legfőbb okát (kenyérfélék, sütemények, magas cukortartalmú ételek és italok), ezért segítségével valóban fogyás érhető el, ráadásul természetes édesítőanyagokkal ízesített finomságok fogyasztását engedi, így a desszertről sem kell lemondani; emellett javallja a sok zöldség és magvak fogyasztását, melyek nagyon jó vitaminforrások.

A paleolit életmódot követők az egészségük megőrzése/javítása érdekében változtatnak étrendjükön, azonban a diétát teljes egészében betartóknak számolniuk kell azzal, hogy egészségükre akár káros hatással is lehet ez a fajta táplálkozás. Egyes dietetikusok szerint nem egészséges  a paleo diéta által megengedett/javallott túl sok hús fogyasztása, illetve azt is helytelennek tartja, hogy bizonyos ételeket száműz az étrendből. A változatos táplálkozás nagyon fontos, az étrendnek a gabonafélék is lényeges részeit jelentik. A mérték és az arányok betartása is elengedhetetlen. A túl sok állati fehérje fogyasztása is betegségek kialakulásához vezet, úgy, mint egykor a gazdagok betegségének számító köszvény, vagy cukorbetegeknél a vesekárosodás, mely a paleolit étrend mellett nagyobb eséllyel alakul ki. Sőt, a túl sok vörös hús fogyasztása még a különböző daganatos betegségek kialakulásának veszélyét is növeli. Az emberi szervezet elsősorban a kalória-bevitelre figyel, ezért hiába hagyunk el bizonyos ételeket, testünk a fehérjét szénhidráttá, zsírrá és ammóniává alakítja át. A finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása természetesen egészségtelen, és az eredménye a testzsír felhalmozódása lesz – teljes megvonása esetén azonban a fehérjék nem tudnak beépülni és a felvett táplálékot a szervezet zsírrá alakítja át. Kutatások bizonyítják, hogy a gabona nélküli diéta növeli a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. A glutén az emberek egy részében allergiát okoz, azonban a többiek számára semmilyen káros hatással nincsen. Az ember már több ezer éve fogyaszt szénhidrátokat, a búzából készült kenyérre utaló legrégebbi bizonyítékok az i.e. 6. évezredből származnak. A tej- és tejtermékek fogyasztásának teljes kerülése is hiba, hiszen alapvető kalciumforrásként szolgálnak, ráadásul a tej elősegíti a bél nyiroksejtjeiben a megfelelő flóra kialakulását.

Az emberi tápcsatorna vizsgálata egyértelműen arra mutat, hogy az ember a “mindenevésre” alkalmazkodott, aminek a gabonafélék is a fontos részét képezik. Az emberben – a többi emlőstől eltérően – nemcsak a hasnyálmirigy termel szénhidrát bontó enzimeket, hanem már a nyálban található úgynevezett nyálamiláz nevű enzim elkezdi láncaira bontani az említett anyagot. Ezért kezdjük édesnek érezni például a szánkba vett, még le nem nyelt kenyérgombócot,  ugyanis ekkor cukor molekulák keletkeznek. A fehérjék bontása azonban csak a gyomorban – a pepszin segítségével – kezdődik meg. A vékonybélben folytatódik a folyamat, ahol a zsírok, a maradék szénhidrátok és fehérjék bontása történik. A  nyálamiláz és a tejfehérje/tejcukor lebontó enzim jelenléte pedig bizonyítja, hogy az ember az elmúlt 12 ezer év folyamán evolúciósan alkalmazkodott az “új” étrendhez. Továbbá a paleo figyelmen kívül hagyja elméletéből a mértéket: önmagában a finomított szénhidrátok fogyasztása nem káros, csupán, ha túl nagy mennyiség veszünk magunkhoz ilyen anyagokat, emellett más egyéb hasznos táplálékot – mint a zöldségek, gyümölcsök, rostok, fehérjék – nem fogyasztunk, és a testmozgás sem része a mindennapi életünknek. Ezek egymástól nem elválaszthatóak, nem is beszélve a Föld nagymértékű elszennyezéséről, úgy, mint a levegőszennyezésről (pl. az autók kipufogójából a légkörbe kerülő mikroszennyezők erősen karcinogén hatásúak), a mindenütt jelenlévő vegyszerekről, a (munkahelyi) stresszről, melyek szintén lehetnek okozói a korábban emlegetett civilizációs betegségeknek. A paleolit étrend legnagyobb gyengéje mégis az, hogy csupán feltételezéseken és logikán alapul, nincs mögötte semmilyen tudományosan, azaz kutatások és kísérletek révén igazolt tény.

A szénhidrátok jelentősége az emberi történelem folyamán

A búza mind az öt kontinensen – bár különböző formában, de – az emberek alapvető táplálékát jelenti. Mivel a kenyér minden létfontosságú kémiai elemet, illetve a szükséges vitaminok többségét tartalmazza, ezért csupán kenyeret fogyasztva hosszú időszak is túlélhető súlyosabb egészségkárosodás nélkül. Ázsiában pedig a rizs adja az emberek legfőbb tápanyag forrását. Ázsiában a rizs nélküli életmód olyan, mint a halak számára a kopoltyú nélküli lélegzés, ráadásul a rizs elsősorban az alacsony jövedelmű rétegek fő élelmiszere. A Rizspedia (Ricepedia) internetes forrás szerint jelenleg a világon 3,5 milliárd ember léte függ a rizstől, akik 20%-ának az egyetlen mindennapi kalóriabevitelét jelenti. A termelt rizs 90%-át az ázsiaiak fogyasztják el.

A következtetés józan ésszel levonható: a paleolit táplálkozás népszerűsítői figyelmen kívül hagyták a tényt, hogy a gabonafélék, a rizs, a kukorica a legfontosabb tápanyagforrás a emberi történelem fennállása óta, a civilizációs betegségek azonban relatíve új keletűek, az 1800-as évekre datálható első kialakulásuk. (Divat)diéták jönnek-mennek, az emberek sokféleképpen próbálnak lefogyni vagy egészségesebben élni, az viszont egészen biztos, hogy a gabonafélék jelentősége a közeljövőben sem fog csökkenni.

Következtetés

A paleolit életmód legnagyobb hibája éppen az, ami a többi divatdiétának is: megbontja a változatos táplálkozást, és figyelmen kívül hagy számos orvosilag igazolt tényt az emberi szervezet működésével kapcsolatban. Azonban rávilágít néhány fontos civilizációs problémára is, mint a túlzott finomított szénhidrát-fogyasztás rendkívül káros hatásai. Számos pozitív és a mai életünkhöz jól adaptálható szokást tartalmaz, úgy, mint a túlzott sterilitás kerülése, a természetes édesítőszerek használata (pl. méz) és a vitaminbevitel. A paleolit étrend szó szerinti betartása azonban nem biztos, hogy kedvez a szervezetnek – orvosilag igazoltan sok káros hatást okoz a diéta diktálta menü. Egy szelet szalámis kenyér zöldségekkel és egy pohár tejjel reggelire egészen biztosan nem fog autoimmun betegséget vagy rákot okozni – inkább aludjuk ki magunkat, kerüljük a stresszt, minél változatosabban és az arányokat betartva étkezzük, mozogjunk minél többet és járjunk a természetbe tiszta levegőt szívni, pihenni. A modern orvoslás is fontosnak tartja a kellő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztását, és óva int a túlzott cukor beviteltől – ebben a paleolit diéta nem hozott semmi újat.

Használjuk fel a paleolit táplálkozást étrendünk változatosabbá tételéhez, tanuljunk  új recepteket, próbáljunk ki korábban még nem kóstolt ízeket – az új gondolatok és szokások átvétele színesíti életünket, étrendünket. Ne legyünk végletesek! Miért ne próbálnánk ki egy csupán mézzel ízesített, fehérliszt-mentes desszertet? Mindent mértékkel tegyünk, az arany középút mindig, minden körülmények között jó választás.

Képek forrása: wikimedia.org
Kiemelt kép: flickr.com

Megosztás:

Válaszolj

E-mail címed nem fog nyilvánosságra kerülni. A szükséges mezőket * jelöltük